Bírálják a magyarországi korrupciós helyzetet az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottságának (CONT) véleménytervezetében, amelyet a testület keddi brüsszeli ülésén ismertettek.
Az Európai Néppárthoz (azaz a Fidesz pártcsaládjába tartozó) Ingeborg Grässle jelentéstevő által ismertetett dokumentum szerint
"a korrupció jelenlegi szintje, illetve az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya hatással van az uniós források magyarországi felhasználására, "
ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása. A jelentés kitér arra is, hogy Magyarországon továbbra is igen magas, 36 százalékos az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, ezzel pedig Magyarország a második legrosszabb helyen áll az Unióban.
Azt sem mulasztja el megemlíteni, hogy a Transparency International korrupciós indexén és a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexén egyaránt romlott Magyarország megítélése az elmúlt években, illetve hogy az Európai Bizottság jelentéseiben is a költségvetés és a közbeszerzések átláthatóságának erősítését várja el.
Szó esik benne az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról is, mondván az erre nem hajlandó tagállamok esetében fel kell függeszteni az uniós források kifizetését. Emlékeztetőül: a magyar kormány nem hajlandó csatlakozni ehhez.
A téma azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez mások mellett a CONTbizottság is csatolni fogja a véleményét. A jelentés elkészítésére az EP tavaly májusban adott felhatalmazást, amikor elfogadták a magyarországi helyzetről szóló határozattervezetet. Ebben többek között az állt, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket, az Európai Bizottság pedig szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.
Az uniós források megvonása azonban a jelentéstervezettől függetlenül is fontos vitapont lesz: több tagország azt várja el, hogy a 2021 után induló költségvetési ciklusra dolgozzanak ki olyan mechanizmust, amely alapján a jogállamiság normáit megsértő tagországoktól (itt minden esetben Lengyelországot és Magyarországot értik) megvonhatják az EU-támogatásokat. Az EP ezt nem támogatja, a testület úgy látja, szankciókra szükség van, de a büdzsén kívül. Ennek egyik eszköze lehet az említett ügyészség, amely az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaéléseket vizsgálná nyomozati jogkörrel.
Ingeborg Grässle a vizsgálat keretében Magyarországon is járt: tavaly ősszel többek között a felcsúti kisvasutat is megtekintette képviselőtársaival. A politikus néhány hete pedig a Politicónak nyilatkozva valódi nyomozást sürgetett az Elios-ügyben is.
