1936-2016 - Független online újság - Tulajdonos : dr. Keserű Sándor - AzEst.eu mindent lát
Főszerkesztő helyettes : Huszár Károly - Örökös Tiszteletbeli Főszerkesztő : Miklós Andor

Politika helyett Oscar és Nobel - Összeállítás a Magyar Kultúra Napjára

rovat / 2018-01-24

Politika helyett Oscar és Nobel - Összeállítás a Magyar Kultúra Napjára
Esterházy Péter írói trónja megüresedett; Fekete György ismertsége alig mérhető; Kocsis Zoltán és Kertész Imre mindenek felett áll; Alföldi Róbert, Kulka János és Nemes Jeles László az új sztárok. A pártszimpátiát felülírja a kulturális teljesítmény, hiába tarolta le a Fidesz-kormány az intézményrendszert. A Magyar Kultúra Napja alkalmából a kulturális tekintélyek társadalmi tükröződését szemlézzük.

Teljesen jellegzetes példája az eliten belüli kultúrkampfnak a magyar próza napja körüli csatározás, mondja Kristóf Luca. Az MTA Szociológiai Intézet tudományos munkatársa, a kulturális elit kutatója szerint az, hogy április 14-én, Esterházy Péter, vagy február 18-án, Jókai Mór születésnapjához kötötten tartsuk meg ezentúl a magyar próza napját, első pillantásra nem politikai erőpróba, legalábbis más módon is megközelíthető. Ahogy tette ezt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tavalyi könyvheti kezdeményezésére több hónap „késéssel” rátromfolva a Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Ugyan a kulturális kánon (művek és szerzők listája, valamint az ezeket alakító szemlélet – a szerk.) formálásának joga nagyban függ társadalmi és politikai tényezőktől is, utóbbiak érvelése nem az elutasításra alapul (meg sem említik a korábbi indítványt és a 2016-ban elhunyt írót), hanem Jókai Mór a magyar kultúrában már évszázad óta elfoglalt, magas presztízsű helyére apellál. 

(A Fidesz-kormány közeli Írószövetség és az MMA nyilván nem szeretné, ha egy ballib sztár azáltal betonozódna be a magyar kulturális kánonba, hogy intézményesült, állami emléknap kötődik hozzá.) „Jókai Mór ellen nehéz lenne érveket hozni, ha állást szeretnénk foglalni ebben az ügyben – magyarázza Kristóf Luca –, de ha például a »ti hősötök« helyett a »a mi hősünkkel« jöttek volna elő, teszem azt, Jókai Annával és az ő születésnapjával, akkor biztos rosszul jöttek volna ki a pozícióharcból, így észszerűen és okosan javasoltak, és még jogosnak is látszik a felvetés.” (A jelenlegi felállás szerint a magyar prózának mindkét születési dátumon lesz napja: februárban Magyar Széppróza Napja, áprilisban Magyar Próza Napja elnevezéssel.)


Csak az elitet érdekli a pártszimpátia

Jókai Anna említése nem véletlen, ahogy a kánonvita látszólagos távolságtartása a politikai szimpátiától sem. Az írónő ismertsége és elismertsége ugyanis hasonló szinten mozog Esterházy Péterével a szociológus által tavaly év végén publikált tanulmány szerint, amely a kulturális szereplők népszerűségét volt hivatott felmérni össztársadalmi szinten (Kristóf Luca: „Hírnév és tekintély a kortárs kultúrában. A kulturális kánon változásai”; a kutatás 1000 fős országos adatfelvétel alapján zajlott).

A társadalmi elit körében még 2001-ben és 2009-ben végzett felmérés szerint a legnagyobb reputációval (teljesítményfüggő tekintéllyel) Esterházy Péter író bírt (lásd táblázatunkat), az ő elismertsége megkérdőjelezhetetlen volt a politikai, a gazdasági és a kulturális elit tagjai számára. Ahogy Kocsis Zoltán, Nádas Péter és Kertész Imre munkásságát is teljes körű elfogadás övezte. Ha azonban politikai szimpátia szempontjából vizsgáltuk a szavazatokat, azt láthattuk, hogy erős balra tolódás figyelhető meg: Makovecz Imre, Csoóri Sándor, Nemeskürty István vagy Jókai Anna kizárólag a jobboldal képviselői számára jelent igazodási pontot, a baloldali elit köreiben fel sem merült a nevük. A kulturális elit berkein belül különös fontossággal bír a pártszínezet, és jelentős balliberális túlsúly határozza meg, kit is tekint elfogadhatónak (lásd VH, „Balról nyit, jobbról zárt”, 2015. február 22.). Nem véletlen, hogy a teljes elitcserére törekvő kormányzati szándék a kultúra frontján is mindent megtett azért [párhuzamos intézmények létrehozása (pl. MMA), színház- és múzeumigazgató-cserék (pl. Alföldi helyett Vidnyánszky)], hogy ez megváltozzék. A 2017-es össztársadalmi vizsgálat éppen ennek a szándéknak a lehetséges hatásait kívánta felmérni, és arra jutott: a kultúrkampf 2010 óta eredménytelennek bizonyult, a széles nyilvánosság nagyjából ugyanazokat a kimagasló teljesítményű kulturális szereplőket tartja nagyra, mint az elit csoportok, ugyanakkor vélt vagy valós pártszimpátiájukkal, jobb- vagy baloldaliságukkal nem foglalkozik. Így kerülhetett az élmezőnybe a kormánykritikus megszólalásaikról is ismert Kulka János és Alföldi Róbert, veszett az ismeretlenség homályába pozíciója ellenére Vidnyányszky Attila és Fekete György.


A vizuális művészek előretörése

Az írókra amúgy rájár a rúd a vizsgálat szerint. „A megváltozott fogyasztási szokások világosan tükröződnek a tekintélyekre leadott szavazatok számában, az írók ma már nincsenek kitüntetett szerepben, kevesebben olvasnak szépirodalmat, mint a Kádár-korban – magyarázza a szociológus –, a vizuális művészetek (film, színház) képviselői törnek az élre, persze ők is elsősorban az elektromos és digitális média szerepének megnövekedése segítségével.” Mert ugyan az irodalmi Nobel-díj Kertész Imrének hosszan tartó helyet biztosított a panteonban, nem életszerű, hogy kiemelt helye a művei olvasottságának köszönhető, ebben legalább ekkora szerepe van annak a tudásnak, amit a média közvetített róla: azaz a rangos nemzetközi díj elnyerését. Éppígy Kocsis Zoltán megítélése sem közvetlenül a komolyzene-kedvelők túlsúlya miatt tartós, hanem az ismertsége és elismertsége (két Kossuth-díj) már a Kádár-korban megalapozódott, amikor a televízió közvetítette hangversenyeit.

„Valószínűleg az ő megítélése, ismertsége rövid időn belül változni fog. Esetleg a mai komolyzenei tehetségkutatóban részt vevő zsűri tagjainak lesz esélye elfoglalni a helyét, hiszen a komolyzene területén ők a látható művészek, de azt nem hiszem, hogy Kocsiséhoz hasonló abszolút tekintélyt tudnának elérni” – kommentál Kristóf Luca. Alföldi Róbert és Kulka János színészek mellett Nemes Jeles László kimagasló jelenléte az Oscar-díj hatásának, illetve az erről hírt adó médiumoknak köszönhető elsősorban.

„Azok is elismerik a sokra tartott díjjal dotált teljesítményt, akik nem látták a Saul fiát.” Deák Kristóf is a szintén Oscarral jutalmazott Mindenki című rövidfilmje révén került fel a tekintélylistára, ám az ő hírneve talán kevésbé lesz tartós, véli a szociológus, példaként hozva fel, hogy Szabó István Oscar-díjára sokkal jobban emlékezünk, míg Rofusz Ferenc animációs filmjének sikerére már kevésbé.

A műfaji súlypontok eltolódása mellett fontos regisztrálni azt a tényt is, hogy a listán szereplő legnagyobb kulturális tekintélyek közül az elmúlt két évben többen elhunytak (Kertész Imre, Kocsis Zoltán, Esterházy Péter, Jókai Anna), „így a reputációs kulturális elitben generációváltás zajlik” – állapítja meg a tanulmány.

Alföldi Róbert univerzális kulturális tekintélyét a Fidesz- és Jobbik-szavazók sem kérdőjelezték meg, Kulka János ismertsége is elsöprő, elismertségét csak a Jobbikszimpatizánsok vitatják. Vidnyánszky Attila az egyedüli, akinek teljesítményét csak a kormánypárti szavazók tartották kimagaslónak.  

Nyelvek
 
           
Keresés
Lapunkról dióhéjban

AzEst.eu egy független online újság. Szerkesztőinek célja, hogy értékes, hasznos tartalmat továbbítson az olvasói számára. Híreinket négy fő kategóriába soroljuk, ezek a következők: Történelem, Kultúra, Politika, Események és Közérdekű. Cikkeinken túl fellelhető az oldalunkon egy folyamatosan bővülő Képtár is. Bízunk benne, hogy mind az írások, mind a fotók érdekes tartalmat jelentenek majd az újságunkat lapozóknak.

INTERMETAL

Holofon

Naszályfesték Kft.

Uniofol

Rózsa Sándor

Front Grafika

Dr Pulmo

Vác Online

Syba

Richter Gedeon