1936-2016 - Független online újság - Tulajdonos : dr. Keserű Sándor - AzEst.eu mindent lát
Főszerkesztő helyettes : Huszár Károly - Örökös Tiszteletbeli Főszerkesztő : Miklós Andor

Komoly meglepetések Moszkva új külpolitikájában - hírek és álhírek

Politika rovat / 2017-01-25

Komoly meglepetések Moszkva új külpolitikájában - hírek és álhírek
Aktuális, hogy megvizsgáljuk az új orosz külpolitikai stratégiát, amely számos meglepetéssel szolgál Ukrajna, az EU és Palesztina vonatkozásában. Moszkva egyik fontos prioritása, hogy erősítse a Kreml médiapozícióját a globális információs térben - az álhírek terjesztéséről szemérmesen hallgat a dokumentum.

A napokban zajló szíriai béketárgyalások és küszöbön álló budapesti Putyin-látogatás is ráirányítják a figyelmet a frissen jóváhagyott orosz külügyi stratégiára, amely negyedik a sorban a Szovjetunió összeomlása óta. A dokumentum egyik kulcsmondata kiemeli azt a „törekvést, hogy Oroszország megerősítse pozícióját, mint a modern világ egyik legbefolyásosabb központja.” A koncepció a Szovjetunió összeomlása óta először említi a „világ egyenlőtlen fejlődését”, beleértve az államok közötti jóléti szakadékokat és a növekvő versenyt az erőforrásokért. Egyben kiemeli, hogy a globalizáció rendszerszintű problémái okolhatók az extrém ideológiák terjedéséért.

Információ és dezinformáció

Moszkva egyik fontos prioritása, hogy erősítse a Kreml médiapozícióját a globális információs térben. A 2017-es központi költségvetésben ezért az RT televíziós csatorna komoly pótlólagos forrásokhoz jut és megindítja francia nyelvű adását is. A dokumentum nem említi az információs hadviseléssel kapcsolatban azokat az egyre erősödő nyugat-európai félelmeket, miszerint a Kreml álhírekkel próbálná befolyásolni az idei választásokat és ennek kapcsán a német kormány – cseh mintára – fontolgatja egy álhíreket leplező iroda létrehozását.

Bár Moszkva „hajlandó egyenrangú partneri viszony kiépítésére a NATO-val és az euroatlanti intézményekkel”, a dokumentum nem nevez meg békefenntartó vagy stabilitási célkitűzéseket. Orosz értékelés szerint a NATO katonai infrastruktúrájának közeledése az orosz határokhoz és a tömb megnövekedett katonai aktivitása az Oroszországgal határos övezetekben “sérti az egyenlő és osztatlan biztonság elvét, és a régi elválasztóvonalak elmélyüléséhez és újak megjelenéséhet vezet Európában”. Az anyag értelemszerűen még Donald Trump megválasztása előtt íródott, így nem számolhatott az új elnök szkeptikus hozzáállásával a NATO-t illetően.

Kijev és London hátra sorolódott

A legutóbbi, 2013-os stratégiában még szerepelt, hogy Oroszország az európai civilizáció organikus részének tekinti magát, az új verzióban ez kimaradt. Korábban Ukrajna elsődleges partnernek számított, akivel a szorosabb integráció elérése volt a cél, most csak egyetlen bekezdésben említik, belpolitikai problémákkal küszködő országként, ahol nemzetközi erőfeszítéssel, tárgyalásosan kell megoldani a konfliktust. Ukrajnával kapcsolatban az anyag kiemeli a Kreml szándékát, hogy ellenálljon „minden olyan próbálkozásnak, amely az emberi jogokat eszközként használja politikai nyomásgyakorlásra és beavatkozásra államok belügyeibe, hogy megbuktasson törvényes kormányokat.”

Az EU továbbra is kiemelten szerepel a stratégiában, tekintve, hogy az Unió Moszkva számára a legfontosabb üzleti partner, főleg ami az olajat, a gázt és az atomenergiát illeti. Márpedig az üzleti partnerétől teljes joggal stabilitást és fizetőképességet akar a Kreml. Az EU-ból a koncepció Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot nevezi meg különleges partnerként, vagyis Nagy-Britannia a Brexit nyomán értelemszerűen kikerült a privilegizált körből.

Eltűnt a palesztin projekt

Hasonlóan a korábbi koncepciókhoz, az orosz távol-kelet és Kína továbbra is jelentős pozíciókat foglal el a stratégiai gondolkodásban. Ez már csak azért is érdekes, mert ebben a térségben az orosz pozíciók erősítése idővel csak Kína rovására történhet (ennek jelei Közép-Ázsiában már most is jelentkeznek). Ugyanakkor a stratégia azt is kimondja, hogy Moszkva és Peking hasonlóan látja a világ és a globalizáció folyamatait, a két ország válasza ezekre a folyamatokra (azaz az USA-dominálta nemzetközi rendhez) alapvetően hasonló.

A Közel-Kelettel foglalkozó bekezdésekben Moszkva megismétli, hogy a végsőkig elkötelezett az Aszad-rezsim megőrzése mellett, és kész megvédeni saját érdekeit a Nyugattal szemben. Szíria kapcsán jelentős újdonság, hogy hivatalos orosz dokumentum most először írja le, miszerint az erőszak alkalmazása – okosan használva – segítheti a külpolitikai stratégiai célok elérését. Az új stratégia közel-keleti fejezete most először nem tartalmazza azt a felszólítást, hogy jöjjön létre az önálló palesztin állam.

Káncz Csaba jegyzete

Nyelvek
 
           
Keresés
Lapunkról dióhéjban

AzEst.eu egy független online újság. Szerkesztőinek célja, hogy értékes, hasznos tartalmat továbbítson az olvasói számára. Híreinket négy fő kategóriába soroljuk, ezek a következők: Történelem, Kultúra, Politika, Események és Közérdekű. Cikkeinken túl fellelhető az oldalunkon egy folyamatosan bővülő Képtár is. Bízunk benne, hogy mind az írások, mind a fotók érdekes tartalmat jelentenek majd az újságunkat lapozóknak.

INTERMETAL

Holofon

Naszályfesték Kft.

Uniofol

Rózsa Sándor

Front Grafika

Vác Online

Syba

Richter Gedeon