1936-2016 - Független online újság - Tulajdonos : dr. Keserű Sándor - AzEst.eu mindent lát
Főszerkesztő helyettes : Huszár Károly - Örökös Tiszteletbeli Főszerkesztő : Miklós Andor

Hogyan zajlott le a forradalom 1956. október 23-án?

Történelem rovat / 2016-10-23

Hogyan zajlott le a forradalom 1956. október 23-án?
Miként zajlott le a forradalom 1956. október 23-án. A történelem könyvekből kiolvashatjuk. De valóban úgy történt minden, ahogyan az a tankönyvekben le van írva?

- Nem egészen – hangzik el a forradalmat testközelből megélt Vásárhelyi József 96 esztendős váci történelem tanártól, aki szerint talán épp most, az események 60. évfordulóján érkezett el az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és megtudjuk mit is ünneplünk pontosan ezen a napon.

Vásárhelyi József

- A Rákosi korszak okozta nyomor, a személyi kultusz, és a félelem légköre a társadalom nagy részét szembeállította a diktatúrával, s amikor az 1956-ban megkezdett változások is zsákutcába jutottak, elemi erővel robbant ki Budapest utcáin a forradalom. Az egyetemek már hetek óta lázban égtek. Az egyetemisták azonban csak az országon úrrá lett tenni akarást fejezték ki. Az embereknek végképp elegük lett a sztálinizmusból, Rákosiból, miután köztudottá vált, hogy Hruscsov szovjet főtitkár, a XX. pártkongresszuson leleplezte Sztálin visszaéléseit és Rákosi még mindig a vezetésben volt. Az emberek aktivitása már szeptembertől fokozódott. A Petőfi- Kör ismét beindította a Rákosi megerősödésekor betiltott vitáit, az értelmiség követelte Nagy Imre rehabilitálását. Október 6-án a Farkas-réti temetőben újratemették a koholt vádak alapján kivégzett, ártatlan Rajk Lászlót. A temetés hatalmas demonstrációvá vált. A százezres tömeg nyomatékot adott Nagy elveinek, akit október 13-án ismét visszavettek a pártba. A temetést követően kisebb diákcsoportok tüntetést szerveztek a Batthyányi örökmécsesnél. Október 16-án a szegedi egyetemisták ünnepélyesen kiléptek a kommunista diákszervezetből, a DISZ-ből és megalakították a MEFESZT (Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége). Az Egyetemek 22-én este, nagygyűlést rendeztek a Képzőművészeti Iskolán, Vásárhelyi Gyula László hatod éves főiskolai hallgató vezetésével, ahol elhatározták, hogy 23-án délután koszorúzást rendeznek, a 48-as Bem apó szobornál, és szolidaritást vállalnak a hasonlóan elnyomott lengyelekkel. A gyülekezés a Petőfi szobornál kezdődött délután 3 órakor, ahol Sinkovics Imre színművész elszavalta a Nemzeti Dalt és a beszédek elhangzása után a diákság néma csendben átvonult Budára megkoszorúzni a Bem szobrot. Ők csak egy csendes koszorúzással emlékeztek a lengyelekre, ám a diákság felvonulásához egyre több civil csatlakozott, akik követelték, hogy menjenek a Parlament elé. Nagy Imre beszédet mondott, változásokat hangoztatott, de a nép nem elégedett meg ezzel a beszéddel. A helyzetet tovább élezte, hogy Gerő Ernő a Rákosi csoport tagja 8 órakor beszédet tartott a rádióban, ahol a tüntetőket csürhének nevezte és megtorlást helyezett kilátásba ellenük. Ez még olaj volt a tűzre. A felvonulók a rádió épületéhez mentek, ahol kérték, hogy az egyetemisták összeírt követelését olvassák be. Az épületet őrző ÁVH emberei ekkor belelőttek az utcán összegyűlt tömegbe. Az államvédelmisek segítséget kértek a tömegek ellen, s a segítség meg is érkezett fegyveres katonák formájában, akik azonban nem tudtak bemenni a tömegtől az épülethez. A tüntetők leszerelték az érkező katonákat, birtokba vették a puskáikat és a lőszeres ládáikat, majd megkezdődött a fegyveres harc a rádió épületéért. Közben 9 órakor a népligetben ledöntötték a kommunista rendszert jelképező Sztálin szobrot. Kádár János elárulta a népfelkelést, a szovjet csapatokat behívta, hogy csináljanak rendet, és bejelentette, hogy Nagy Imre kormánya helyett egy új kormányt alakított, majd kijelentette, hogy senkinek sem lesz bántódása azért, mert részt vett a felkelésben. A kijelentést azonban megtorlás követte. Ez történt 1956. október 23-án és az azt követő napokban Budapesten. A fővárosi forradalom nyomán vidéken is voltak megmozdulások, ám a behívott orosz csapatok a pufajkásokkal együtt három nap alatt „rendet” teremtettek. Megkezdődött a kommunista uralom a szovjetek segítségével. Öcsémet, Vásárhelyi Gyula Lászlót üldözte a Kádár kormány, ezért disszidált Angliába. Ott élt 59 évig, mint Főiskolai tanár és képzőművész. Két feleségétől 8 gyermeke született. Mivel távollétében halálra ítélték, így addig nem mert hazajönni, amíg egy barátja meg nem hívta őt. Ezután már rendszeresen hazalátogatott. 84 éves korában érte a halál, az angliai Darlingtonban van végső nyughelye – meséli Vásárhelyi József, aki egyébként szintén üldözötté vált '56-ban, s el kellett bujdosnia.

Nyelvek
 
           
Keresés
Lapunkról dióhéjban

AzEst.eu egy független online újság. Szerkesztőinek célja, hogy értékes, hasznos tartalmat továbbítson az olvasói számára. Híreinket négy fő kategóriába soroljuk, ezek a következők: Történelem, Kultúra, Politika, Események és Közérdekű. Cikkeinken túl fellelhető az oldalunkon egy folyamatosan bővülő Képtár is. Bízunk benne, hogy mind az írások, mind a fotók érdekes tartalmat jelentenek majd az újságunkat lapozóknak.

INTERMETAL

Holofon

Naszályfesték Kft.

Uniofol

Rózsa Sándor

Front Grafika

Vác Online

Syba

Richter Gedeon